Korbely István zsűrizett vászonképek a Legjobb Áron! Kiváló lakberendezési és ajándék ötlet férfiaknak és nőknek a Születésnapra, Nyugdíjazásra, Nászajándéknak, Karácsonyra, Saját otthonába.

KORBELY ISTVÁN FESTMÉNYEK

A LEGJOBB ÁRON!

A híres festőművész alkotásai – csendéletek, tájképek, modern festmények –
KIVÁLÓ AJÁNDÉK ÖTLET:
Születésnap • Nyugdíjazás • Nászajándék • Karácsony • Saját otthonába

NYÁRI AKCIÓS FESTMÉNYVÁSÁR!

ELADÓ FESTMÉNYEK INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!

elado-festmeny-korbely-modern-40x50

Korbely István „A múlt öröksége”
40 x 50 cm, olaj / vászon

elado-festmeny-korbely-modern-80x100

Korbely István „Júniusi kékség”

80 x 100 cm, olaj / vászon

elado-festmeny-korbely-modern-80x120

Korbely István „Holdfény”

80 x 120 cm, olaj / vászon

elado-festmeny-korbely-modern-100x120

Korbely István „Felkel a nap”

100 x 120 cm, olaj / vászon

„Korbely István - kortárs festő, akit megérint a világ és a vizuális környezet, amelyben él. Kérdez és keresi a választ a pillanatra, a jelen történéseire, érzelmei, ellentéteire.”

 

Angyal Mária

művészettörténész

Korbely-István-festőművész-ArtUnion-Galéria

KORBELY ISTVÁN festőművész

 

A festő gondolkodhat képekben, ő a látvány, gondolat és személyiség ötvözetének a tolmácsa. Alkotói hajtóerőm a kutatás: a színek, árnyalatok végtelen lehetőségeinek felfedezése.

Vallom, hogy a festészet egyfajta csendes kommunikáció. Néző és alkotó között létrejött néma áramlás. Fontos számomra, hogy tiszta, őszinte legyen a kifejezés a képi világomban.

 

1960. június 29-én született Szarvason, ott él és alkot ma is. Mesterei Gerzson Pál és Aknay János voltak.

1999-ben felvettek a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületébe, emellett tagja a Stuttgarti Művészek Egyesületének és a Békéstáji Művészeti Társaságnak.

1996-tól 2000-ig a Békés megyei Szabadiskola művészeti vezetője volt, 2005 óta pedig a Szarvasi Alkotókör művészeti oktatójaként tevékenykedett. Rendszeresen tart festőkurzusokat Szentendrén, Nagykanizsán és Pécsett.

Hivatásos alkotóművészként számos hazai és külföldi galériában, intézményben és magántulajdonban megtalálhatók a művei.

ABSZTRAKT KÉPEK - MINDEN AMIT ÉRDEMES TUDNI:

Egy kis bevezető, avagy minden amit érdemes tudni az absztrakt festészetről és -impresszionizmusról:

 

Az absztrakt (elvont) művészet az első világháború körül kibontakozó s korszakunkban terebélyesedő irányzat, melyet helyesen nonfiguratívnak nevezünk. Ide tartoznak az expresszionizmus, kubizmus, futurizmus stb. szélsőséges alkotásai is.

 

Az absztrakt festészet első tudatos művelőjének - egyben elméleti megalkotójának - Vaszilij Kandinszkij tekinthető, aki 1910-ben jelentette meg Über das Geistige in der Kunst (Szellemiség a művészetben, 1912) című írását, melyben a színek pszichológiai hatását kutatta, továbbá a redukált színek és a zene kapcsolatát kereste.

 

A második világháború utáni Amerikában és Franciaországban is volt uralkodó ez a festészeti irányzat, amely színes, vibráló alkotásokkal igyekezett elvarázsolni közönségét, majd egész Európában elterjedt. Szépsége alapvetően abban rejlik, hogy sokfajta technikát, stílust, ábrázolást (különböző formák, jelenségek pl: városok, emberek, természet, virágok) és művészi hitvallást foglal magába, ezzel lehetővé téve a széles körben való elterjedését.

 

Ezen művészet lényege, hogy az alkotók érzelmeiket, pillanatnyi lelkiállapotukat formálják képpé amely, pedig fő elve szerint a hagyományos kompozíciók feloldásával érhető el. Az absztrakt művészet rendszerint elrugaszkodik a valósághű ábrázolástól, így nem a konkrét valóságot jeleníti meg, hanem egy elvonatkoztatott formát, mintát vagy színt. Ezen művészetnek két fő válfaja van: az egyik a tasizmus, amely során mindenfajta előzetes tervezés nélkül, csupán ötletszerűen(csöpögtetve, fröcskölve, öntve) kerül a festék a vászonra, a másik pedig a nagy, egységes színmezőket alkalmazó, színes, érzelmi hatásokra építő monokróm festészet. Jellemző festéstechnikája ezen felül az úgynevezett dripping (csurgatásos festészet). Ezt a technikát először az amerikai James Pollock alkalmazta, mely során a művész nem ecsetet használt a képek létrehozása során, hanem a vászonra csurgatta a festéket, ebbe különféle törmelékekanyagokat keverve.

 

Az absztrakt festészetről röviden ennyi lenne, de vajon mikor lesz igazán jó egy absztrakt festmény?

 

Akik már megfordultak művészeti múzeumokban vagy kiállításokon, azok bizonyára tudják, hogy manapság milyen nehéz érdemi kapcsolatot létesíteni a különböző művészeti alkotásokkal(szobrokkal, képekkel, festményekkel). Az tény, hogy a modern kori absztrakt képek szemlélőjének lenni nem egyszerű dolog, hiszen hagynunk kell, hogy átérezhessük a kép érzelmi alapú közlésmódját és ha nem igazán vagyunk hozzáértők akkor, sajnos a legnagyobb jóindulattal sem mindig mondhatjuk, hogy értjük amit látunk. Az absztrakt ugyanis nem olyan, mint a megszokott és egyben jól ismert realisztikus ábrázolásra törekvő művészet. Míg a realizmusban a festmények vagy vászonképek apró részleteinek is pontosnak kell lennie, addig az absztrakt minden kötöttségtől mentes, és éppen ez teszi igazán jóvá, illetve különlegessé: fekete-fehér vagy színes, egyszerű vagy bonyolultabb, kicsi vagy nagy ennél a festészeti stílusnál tényleg csak a képzeletünk szab határt. A legkönnyebben tehát, úgy tudjuk eldönteni azt, hogy egy alkotás jó-e, hogy megállunk a remekmű előtt és addig nézzük ameddig valahogyan hat ránk. Ez az érzés lehet, hogy elérzékenyít vagy éppen egyértelmű ellenérzést vált ki belőlünk, de akárhogy is legyen, máris sokat tettünk azért, hogy nyitottabb műértékelőkké váljunk. A válasz tehát, hogy akkor igazán jó egy absztrakt alkotás, ha az ember szívére és érzelmeire is képes pozitívan hatni.

Tovább a bloghoz