A Kortárs Képzőművészet Legjava
LOTZ KÁROLY ALKOTÁSAI
A LEGJOBB ÁRON!
CSODÁLATOS ALKALMAK
• Születésnap • Nyugdíjazás • Nászajándék • Karácsony • Saját otthonába
AJÁNDÉKOZZON FESTMÉNYT!
ELADÓ FESTMÉNYEK
A KÉPZŐMŰVÉSZET LEGJAVÁBÓL!
INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁS!
„Lotz festői képzelete az Olympus fényétől ittasodott meg. A görög-római istenek, hősök, démonok és allegorikus alakok népesítik be képeit. (…) Pollák neoklasszicizmusa és Ybl Miklós neoreneszánsza volt az igazi háttere Lotz Károly rokonszellemű falfestményeinek.”
Ybl Ervin monográfiából
LOTZ KÁROLY
Német származású magyar festőművész (Bad Homburg vor der Höhe, Hessen tartomány, 1833. december 16. – Budapest, 1904. október 13.), a 19. századi akadémikus magyar fal- és portréfestészet jelentős képviselője.
A Magyar Nemzeti Múzeum, a Pesti Vigadó, a Magyar Tudományos Akadémia, az Magyar Állami Operaház, a Szent István-bazilika és az Országház falfestményeit alkotta meg. Monumentális történelmi és mitológiai tárgyú képek fűződnek nevéhez.
Korának egyik legfoglalkoztatottabb freskófestője. Az alak- és aktábrázolásban, a portréfestésben, a tájkép- és állatábrázolásban egyaránt megcsillogtatta tehetségét, készségét, képzelőerejét és mesterségbeli tudását. Merített az ókori mitológiából, a Bibliából, s ihlette a magyar paraszti táj, melyet plein air stílusban ábrázolt. A barbizoni iskola utódja és a nagybányai iskola elődje volt e téren.