A Kortárs Képzőművészet Legjava
MEGYERI KRISZTINA FESTMÉNYEK
A LEGJOBB ÁRON!
A híres festőművész alkotásai – csendéletek, tájképek, modern festmények
KIVÁLÓ AJÁNDÉK ÖTLET:
Születésnap • Nyugdíjazás • Nászajándék • Karácsony • Saját otthonába
TAVASZI AKCIÓS FESTMÉNYVÁSÁR!
ELADÓ FESTMÉNYEK 35-40% KEDVEZMÉNNYEL
ÉS INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Megyeri Krisztina „Kundalini”
(látens női energia a jógában)
50 x 100 cm, akril / 3D vászon
Megyeri Krisztina „Nap köszöntése”
100 x 100 cm, akril / 3D vászon
Megyeri Krisztina „Tavaszi emlékek”
60 x 80 cm, akril / 3D vászon
Megyeri Krisztina „Egy perc boldogság”
40 x 50 cm, akril / 3D vászon
Megyeri Krisztina „Deja vu”
40 x 50 cm, akril / 3D vászon
Megyeri Krisztina „Hegyi séta”
40 x 40 cm, akril / 3D vászon
Megyeri Krisztina „Androméda”
30 x 30 cm, akril / 3D vászon
Megyeri Krisztina „Orion”
40 x 40 cm, akril / 3D vászon
Megyeri Krisztina „Kassziopeia”
30 x 30 cm, akril / 3D vászon
Megyeri Krisztina „Vénusz”
30 x 30 cm, akril / 3D vászon
Megyeri Krisztina „Líra”
30 x 30 cm, akril / 3D vászon
Megyeri Krisztina „Pegazus”
20 x 20 cm, akril / 3D vászon
Megyeri Krisztina „Fogyatkozás”
20 x 20 cm, akril / 3D vászon
Megyeri Krisztina „Nyalóka”
20 x 20 cm, akril / 3D vászon
„Megyeri Krisztina egy derűs világba kalauzol el bennünket, ahol az ügyesen adagolt kromatikus egyensúlyok látványának öröme az emlékek és a képzelet közötti érzetek ámulatával párosul, elmeséli történetét, emlékképviseletét és a szabadság kifejezésének képességét a művészetben.”
Alessandra Cusinato
művészettörténész, kurátor
MEGYERI KRISZTINA festőművész
Megyeri Krisztina Magyarországon született, ahol nyolc évig élt. Gyermekkorának művészethez kötődő képei – a családi hímzők alkotásai és nagybátyjának absztrakt festményei, amelyek „galaxisok robbanásainak tűntek.”
Amikor a család Németországba költözött Stuttgart közelébe, a Fekete-erdőben, művésznek lehetősége nyílik arra, hogy erős köteléket hozzon létre a természettel és egyben fokozza a művészet iránti szenvedélyét.
1992-ben Milánóba költözött, ahol rajz- és festőtanfolyamokon vett részt.
Kerámiaművészetből végzett, bronzszobrászatra szakosodott. Olaszország és Magyarország között dolgozott. Első munkái bronzból és művészi kerámiából készült nagyprojektek.
Az időszaki kiállítások közül említhetjük az 1999-es Kereszt témájú kiállításról Milánóban, Prof. Carlo Franza művészettörténész kritikai közbelépésével; 2018-ban részt vesz a Lecco-i La Nassa Galéria "Utak és nyelvek" című gyűjteményes kiállításán.
Sokáig a Comó-i tó mellett Abbadia Lariana-ban és Colico-ban, utána Valtelliná-ban élt, ahol művészeti műtermében a kerámiának, a szobrászatnak és a festészetnek szentelte magát.
2022 nyarán Magyarországra költözött.
Az absztrakt festmények fő ihletforrása a természet világa, a kistelepülésekkel teli tájakon, a völgyek művelései és a hegyek oldalai, a szőlő- és almaültetvények sorai, az erdőkben átszűrődő fények, sűrű utazásai során a tenger tájai, a dűnékkel, a víz ezer árnyalatával, a szétszórt növényzettel.
Vannak geometriai elemek, amelyek az ember építészeti beavatkozásait szimbolizálják a tájban, az ősi kis falvak a portálok köveivel, illetve a szűk utcák macskaköveit, amelyek apró nyomokat hagynak kompozícióin.
Alkotás közben szereti a különböző médiákat kombinálni, hogy élénk hatásokat érjen el; különösen az akril technikával azt a hatást hozza létre, hogy sok vékony réteg átfed, hogy mélységet adjon a színnek, részben eltávolítja a háttereket, majd újabbakat ad hozzá, a velük kontrasztos grafikai jelekkel együtt, mintha emléket akarna adni, mint valami régiségek tükörképe.
A művész számára a prousti emlékezet parfümjéhez hasonlóan a színek és a fényviszonyok is érzeteket keltenek, idővel elfelejtődnek, de továbbra is léteznek az érzékek emlékezetében.
Emiatt a vásznak egyes elemei olykor játékos móddal kombinálódnak, hiszen a gyermekkor világából bukkannak fel.
Megyeri Krisztina egy derűs világba kalauzol el bennünket, ahol az ügyesen adagolt kromatikus egyensúlyok látványának öröme az emlékek és a képzelet közötti érzetek ámulatával párosul, elmeséli történetét, emlékképviseletét és a szabadság kifejezésének képességét a művészetben.
ABSZTRAKT KÉPEK - MINDEN AMIT ÉRDEMES TUDNI:
Egy kis bevezető, avagy minden amit érdemes tudni az absztrakt festészetről és -impresszionizmusról:
Az absztrakt (elvont) művészet az első világháború körül kibontakozó s korszakunkban terebélyesedő irányzat, melyet helyesen nonfiguratívnak nevezünk. Ide tartoznak az expresszionizmus, kubizmus, futurizmus stb. szélsőséges alkotásai is.
Az absztrakt festészet első tudatos művelőjének - egyben elméleti megalkotójának - Vaszilij Kandinszkij tekinthető, aki 1910-ben jelentette meg Über das Geistige in der Kunst (Szellemiség a művészetben, 1912) című írását, melyben a színek pszichológiai hatását kutatta, továbbá a redukált színek és a zene kapcsolatát kereste.
A második világháború utáni Amerikában és Franciaországban is volt uralkodó ez a festészeti irányzat, amely színes, vibráló alkotásokkal igyekezett elvarázsolni közönségét, majd egész Európában elterjedt. Szépsége alapvetően abban rejlik, hogy sokfajta technikát, stílust, ábrázolást (különböző formák, jelenségek pl: városok, emberek, természet, virágok) és művészi hitvallást foglal magába, ezzel lehetővé téve a széles körben való elterjedését.
Ezen művészet lényege, hogy az alkotók érzelmeiket, pillanatnyi lelkiállapotukat formálják képpé amely, pedig fő elve szerint a hagyományos kompozíciók feloldásával érhető el. Az absztrakt művészet rendszerint elrugaszkodik a valósághű ábrázolástól, így nem a konkrét valóságot jeleníti meg, hanem egy elvonatkoztatott formát, mintát vagy színt. Ezen művészetnek két fő válfaja van: az egyik a tasizmus, amely során mindenfajta előzetes tervezés nélkül, csupán ötletszerűen(csöpögtetve, fröcskölve, öntve) kerül a festék a vászonra, a másik pedig a nagy, egységes színmezőket alkalmazó, színes, érzelmi hatásokra építő monokróm festészet. Jellemző festéstechnikája ezen felül az úgynevezett dripping (csurgatásos festészet). Ezt a technikát először az amerikai James Pollock alkalmazta, mely során a művész nem ecsetet használt a képek létrehozása során, hanem a vászonra csurgatta a festéket, ebbe különféle törmelékekanyagokat keverve.
Az absztrakt festészetről röviden ennyi lenne, de vajon mikor lesz igazán jó egy absztrakt festmény?
Akik már megfordultak művészeti múzeumokban vagy kiállításokon, azok bizonyára tudják, hogy manapság milyen nehéz érdemi kapcsolatot létesíteni a különböző művészeti alkotásokkal(szobrokkal, képekkel, festményekkel). Az tény, hogy a modern kori absztrakt képek szemlélőjének lenni nem egyszerű dolog, hiszen hagynunk kell, hogy átérezhessük a kép érzelmi alapú közlésmódját és ha nem igazán vagyunk hozzáértők akkor, sajnos a legnagyobb jóindulattal sem mindig mondhatjuk, hogy értjük amit látunk. Az absztrakt ugyanis nem olyan, mint a megszokott és egyben jól ismert realisztikus ábrázolásra törekvő művészet. Míg a realizmusban a festmények vagy vászonképek apró részleteinek is pontosnak kell lennie, addig az absztrakt minden kötöttségtől mentes, és éppen ez teszi igazán jóvá, illetve különlegessé: fekete-fehér vagy színes, egyszerű vagy bonyolultabb, kicsi vagy nagy ennél a festészeti stílusnál tényleg csak a képzeletünk szab határt. A legkönnyebben tehát, úgy tudjuk eldönteni azt, hogy egy alkotás jó-e, hogy megállunk a remekmű előtt és addig nézzük ameddig valahogyan hat ránk. Ez az érzés lehet, hogy elérzékenyít vagy éppen egyértelmű ellenérzést vált ki belőlünk, de akárhogy is legyen, máris sokat tettünk azért, hogy nyitottabb műértékelőkké váljunk. A válasz tehát, hogy akkor igazán jó egy absztrakt alkotás, ha az ember szívére és érzelmeire is képes pozitívan hatni.